Szabályzat

ORSZÁGOS TERRIER KLUB

ALAPSZABÁLYA

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

Az egyesület neve és rövidítése: ORSZÁGOS TERRIER KLUB (OTK)

Az egyesület neve angolul:

Székhelye: 1051.Budapest, Mérleg u.7.

Az egyesület e-mail címe: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az egyesület honlapja: http://otkweb1.extra.hu/

Az egyesület online nevezési felülete: http://www.terrierklub.hu/

Pecsétje: körpecsét alakulási dátummal, kiírás ORSZÁGOS TERRIER KLUB MKSZ. figura két egymással szemben ülő terrier. Kis pecsét figura ugyanaz, kiírás felül OTK, alul MKSZ. Embléma: ugyanaz, mint a nagy pecsét.

Alapítási éve:1987

Bankszámlaszáma:OTP:11712004-20234131

A jogi személyt  létesítő személyek neve lakcíme (1.sz. melléklet)   

A jogi személy első vezető tisztségviselője neve címe (1.sz. melléklet)  

A jogi személy első vezető tisztségviselőinek(elnökségének)  neve címe (1.sz. melléklet)  

Tagjegyzék: (jelenlegi tagok) (2. sz. melléklet)  

Jelenlegi vezető tisztségviselők  3.sz. melléklet)  

Az első Felügyelő bizottsági tagok neve, címe (4.sz. melléklet) 

Figyelemmel a Ptk 3:67 § (2) és 3:5. f. d) pontra egyesületet létesítő személyek nevét, jelenlegi tagjainak nevét valamint azok lakóhelyét, székhelyét, a vezető tisztségviselők fenti adatait az alapszabály 1.-4 számú mellékletében zártan kezeli.

Az egyesület vezető tisztségviselőjének neve a civil szervezetek névjegyzékében  http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke   szerepel, egyéb adata nem nyilvános.

A változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke akadályoztatása esetén az elnökhelyettes köteles.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

2.§

Az Országos Terrier Klub a Fővárosi Törvényszék  által nyilvántartásba vett országos hatáskörű egyesület.

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ptk 3:63. § (3)

3.§

Az Országos Terrier Klub alapító tagja a Magyar Kutyások Szövetségének. Tagsága fennállása alatt betartja az MKSZ szabályzatait, vonatkoznak rá az MKSZ által kötött megállapodások és aktusok .Ennélfogva teljes mértékben vonatkozik rá az MKSZ és a MEOE között 1998.02.02.-én megkötött megállapodás, melynek megnevezése EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS PARTNERI KAPCSOLATRA”. Az OTK irataiban használhatja az „ORSZÁGOS TERRIER KLUB, a MAGYAR KUTYÁSOK SZÖVETSÉGE (MKSZ),MINT A MEOE (FCI)szerződéses partnere tagszervezete” megjelölést, amennyiben az éves MKSZ tagdíjat felhívásra befizette. (A szerződés módosult 2009.03. 25.-én)

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA

4.§

Az egyesülethez tartozó fajták tenyésztése, kiképzése ,az állatvédelem támogatása, egyéb humánus célok támogatása a klubtagok szakmai képzése, továbbképzése, érdekvédelme, kapcsolatteremtés hasonló célkitűzésű hazai és külföldi szervezetekkel.

FELADATA:CAC és Klub kiállítások,tenyésszemlék,munkaversenyek,kiképzés,ringdresszura,agility és más rendezvények szervezése. Klubnapok előadások tartása, jog és érdekvédelem, alom és utódellenőrzés megvalósítása,fajtánként genetikai bázis megteremtése, genetikai nyilvántartás vezetése, részvétel más szervezetek rendezvényein. Felkérés alapján vezeti FCI által el nem ismert ebfajták törzskönyvét. Felkérésre  KLUB törzskönyvet vezet bármely ebfajtára , melyet megállapodás alapján fogad el más szervezet. Az egyesület jogosult saját körben díjazásokat kiadni (ÉVGYŐZTES ,KLUBCHAMPION stb) melyet megállapodás alapján fogad el más szervezet. Az egyesület éves tervet készít és azt a közgyűléssel jóváhagyatja .Az egyesület szabályzatait úgyszintén a közgyűlés hagyja jóvá . Az OTK szabályzatai nem lehetnek ellentétesek az MKSZ és az FCI szabályzataival.

Egyesülethez tartozó fajta: elsősorban az FCI III. fajtacsoport, továbbá minden olyan kutyafajta, amelyiknek nincs önálló fajtaklubja az MKSZ-en belül.  

III.

TAGSÁGI VISZONY,TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

5.§

Az egyesület tagjai lehetnek (bármely fajtatiszta vagy fajta nélküli kutyát tartó, tenyésztő, vagy kedvelő)természetes személyek, és ha elfogadják az alapszabályban leírt célkitűzéseket és alapszabályban meghatározott kizáró ok nincs ellenük és fizetik az éves tagdíjat.

6.§

A tagsági viszony keletkezésének időpontja: alapító tagok esetében az alakuló közgyűlés napja, további tagok esetében a nyilvántartásba vétel napja. A magánszemély tag felvételi kérelmét az egyesület elnökének küldi meg ,tagdíját az egyesület bankszámlájára utalja , vagy székhelyén fizeti be.  A tagot a tagdíj befizetése után lehet nyilvántartásba venni. A tagok minden évben sorszámozott tagkönyvet kapnak. A tagkönyv tartalmazza az OTK és az MKSZ emblémáját, az OTK pontos címét, a tagnyilvántartás számát. A tag nevét, címét a belépés keltét a kutyafajtát. Az érvényességi évet, az OTK kis pecsétjét, az elnök aláírását, a tagdíj befizetésének az időpontját.  Elutasítási ok különösen a felvételi kérelem vonatkozásában ha a kérelmező megelőzően olyan MKSZ tagszervezet tagja volt, melynek tagsági viszonya kiválással, vagy kirekesztéssel szűnt meg ,továbbá, ha a kérelmező korábban bárhol a 9.§.-ba ütköző magatartást tanúsított.

A tag felvételéről az egyesület elnöke jogosult dönteni.

7.§

Tagsági viszony megszűnésének esetei

7/1 a tag kilépésével. A kilépésről írásban kell nyilatkozni, azt az elnöknek kell címezni .  A tagsági viszony a kilépésről  szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

 

7/2a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;        A  tagdíj tárgyév első napjától  esedékes, a tagság   tagdíjhátralék miatt akkor mondható fel , ha az Elnök  azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Amennyiben a tárgyévi tagdíjat a tag nem fizeti be, erre tárgyév december 01-től  ,  a következő év január 15-ig 8 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani és amennyiben a határidőn belül a tagdíj befizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy a tagságot megszüntető határozatot kell hozni és a tagot törölni a tagok sorából. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, azt a törvényszék előtt lehet megtámadni. A  felmondást követően a tag bármikor újra kérheti felvételét az egyesületbe a 6.§-ban leírtak szerint.

A tagsági jogviszony  felmondásáról az egyesület elnöke jogosult dönteni.

A felszólító levelet és tagságot megszüntető határozatot- a felmondást-  a klub írásban, igazolható módon küldi meg a tagdíj befizetésével  késedelmeskedőnek.Elektronikus kézbesítés esetén igazolható módnak a visszaigazolható  elektronikus levél minősül.

A levél postára adását a klub a posta által a feladott levelek számát tartalmazó számlával, illetve az e-mail kinyomtatásával igazolhatja. Vita esetén a tagot terheli annak bizonyítása, hogy az értesítést, vagy határozatot nem kapta meg.  Akinek az értesítő levele visszajön , annak még egyszer ki kell küldeni és a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Az egyesületi tagsággal járó szolgáltatások csak befizetett tagdíj ellenében illetik meg a tagot.  Az  FCI jogú szolgáltatás csak a mindenkori MEOE(SZ) tagsággal azonos összegű tagdíj fizetése esetén. (Ld. MEOE-MKSZ szerződés) Az FCI jogú szolgáltatással azonos összegű tagdíjat fizetnek azok, akik az „Év kutyája” versenyben részt kívánnak venni.  A tagdíj tárgyév első napjától esedékes, a kedvezményes tagdíj bármikor kiegészíthető az FCI jogú szolgáltatás igénybe vételére feljogosító összegre.

Az alapszabály elfogadásakor az éves tagdíj összege: FCI jogú szolgáltatással, illetve „Év kutyája ” versenyen való részvétel esetén: 9000 ft/év

FCI jogú szolgáltatás nélkül: 4000 ft/év

Nyugdíjas, diák, családtag: 2300 ft/év. (FCI jogú szolgáltatás kiállítás, tenyésszemle és el nem ismert fajták esetén törzskönyvezési szolgáltatás és „Év kutyája” versenyen való részvételi jog  nélkül.)

Külföldi tag  FCI jogú szolgáltatással  18.000 Ft./ év

Külföldi tag  FCI jogú szolgáltatás nélkül, törzskönyvezési szolgáltatással Év kutyája versenyen való részvételi joggal  12.000 Ft./év (Ld. 8.§ g)

Külföldi tag  FCI jogú szolgáltatás és Év kutyája  versenyen való részvételi jog  nélkül 4000 ft.

Az FCI jogú szolgáltatásnak  megfelelő tagdíjak addig érvényesek , míg bíróság jogerős ítélettel a MEOE-MKSZ között létrejött szerződést meg nem szünteti, vagy az a szerződésben leírt módon meg nem szűnik. A szerződésbe foglalt szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatban a 2013 évi V. (Ptk) szerződéssel kapcsolatos szabályai az irányadók.

7/3a tag kizárásával;

A tagság megszűnik, ha a tagot  első fokon a Fegyelmi Bizottságként eljáró Elnökség , fellebbezés esetén másodfokon a közgyűlés az egyesületből kizárja.

A tagot az egyesületből ki lehet zárni, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési/elnökségi  határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén .

A Fegyelmi Bizottságként eljáró  Elnökség elsőfokon , a közgyűlés másodfokon  – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Ezzel kapcsolatos szabályozást és az egyéb fegyelmi vétségeket és következményeket az Alapszabály fegyelmi szabályzat tartalmazza.  (Ld. IX. fejezet)

 

A tagot az egyesületből jogerős döntéssel kizárni csak a közgyűlés által elfogadott e szabályzatba foglalt meghatározott eljárás lefolytatást követően lehet.

A tagot az egyesület elnöke írásban, igazolható módon értesíti a kizárási eljárás megindításáról. Szükség esetén, különösen az ügy bonyolultságára tekintettel a fegyelmi eljárást lefolytató szervek   több ülésen is dönthet a kizáró határozat elfogadásáról. A fegyelmi szervek  biztosítják  az érintett tag számára a védekezés lehetőségét, amely alapján személyesen nyilatkozatot tehet a fegyelmi szervek előtt , bizonyítási eszközzel élhet (pl. tanú meghallgatását javasolhatja, okiratot mutathat be), írásbeli beadványt nyújthat be, jogi képviselőt vehet igénybe. A jogerős  kizáró határozatot, annak elfogadását követő 8 napon belül az elnök írásban, ajánlott tértivevényes levélküldemény útján vagy az átvételt igazolható egyéb módon kézbesíti a kizárással érintett tagnak.  A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

7/4a tag halálával  mely esetben a tagot a nyilvántartásból  a tudomásszerzéssel egyidejűleg törölni kell.

7/5 az egyesület megszűnésével

8.§

A TAGOK JOGAI:

a)

Vezető tisztségviselővé csak olyan természetes személy választható aki az Egyesületnek  tagja és az alábbi követelményeknek megfelel.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Fegyelmi büntetés esetén az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 

b)

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. 

 

Az egyesület tagja részt vehet a civil szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és az a) pontba foglalt korlátozásokkal választható a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerveibe.

c)

Tag csak személyesen gyakorolhatja tagsági jogait. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

d)

Indokoltan távollévő személy tisztségre választható, ha előzetesen írásban jelzi, hogy a jelölést elfogadja.

e)

Tagok abban az esetben jogosultak MEOE és MKSZ között 1998.02.02-én megkötött és 2009 03.25.-én módosított szerződésben rögzített kedvezményeket igénybe venni, ha az erre feljogosító, a MEOE-vagy más nevű jogutódja-  mindenkori tagdíjával azonos tagdíjat fizetik  Ezek a kedvezmények a jelenleg hatályos szerződés szerint  következők: MKSZ és MEOE rendezvényen a rendező szervezet tagjaival azonos díjazás mellett részt venni. A MEOE törzskönyvezéssel kapcsolatos szolgáltatásait saját taggal azonos feltételek mellett igénybe venni. Az MKSZ és tagszervezetei rendezvényein szerzett eredményeit a MEOE elismeri, az utódok származási lapjára felvezeti. Az MKSZ Champion Bk.HCH. kutyájával MEOE CAC, KLUB CHAMPION és tájjellegű kiállításokon részt vehet. A szerződéssel szerzett jogok gyakorlására a 2013 évi V. törvény (Ptk. szabályai az irányadók, ide értve a szerződésszegés és lehetetlenülés eseteit is.  

f)

Valamennyi egyéb, a közgyűlés által elfogadott tagdíjtarifa mellett jogosult védelmet kérni, más szervezet, vagy annak tagjától eredő súlyos és alaptalan támadás esetén.  Jogosult igénybe venni a tagszervezet reklámját abban az esetben, ha az eladásra szánt kutya, vagy alom  a reklám tartalmának megfelelő minőségű.    Jogosult rendszeres tájékoztatásra. Jogosult jog és érdekvédelemre.

g)

Külföldi állampolgár tag,  ha FCI jogú szolgáltatást nem vesz igénybe, de törzskönyvezési szolgáltatást igen  a tagdíjon kívül négy  1 000 g-ig terjedő tarifájú levélpostai küldemény átlagárát kötelesek megfizetni.

Magyarázat : külföldi tagjaink, többnyire valamely FCI által el nem ismert ebfajta törzskönyveztetése céljából léptek az OTK-ba. Ezért a nekik küldött levelek jelentős költséget okoznak, miután súlyuk is jelentős, tekintettel arra, hogy az OTK a gyűrődés elkerülése érdekében azokat kemény fedelű dossziéba csomagolja.

h)

Tagot nem érhet hátrány jogszabályba nem ütköző vélemény nyilvánításért.

i)

Alapszabályban kell rögzíteni minden újabb jogosultságot amit az egyesület tagjai számára megszerez.

9.§

TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI:

a)

Az FCI az MKSZ és az OTK szabályzataiban leírtakat továbbá a határozatokat ,megállapodásokat betartani,  az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket  teljesíteni .

b)

A közgyűlés által jóváhagyott tagdíjat befizetni.

c)

Tag nem vehet részt az MKSZ, és tagszervezetei, továbbá az MKSZ szerződéses partnere, vagy más szervezet vagy személy elleni rosszhiszemű tevékenységben. Tag az egyesület elnökéhez köteles fordulni a konfliktushelyzet megoldása érdekében.

d)

Tagok kötelesek egymással kulturáltan ,udvariasan segítőkészen együttműködni.

e)

Tag nem ronthatja más tenyésztő hitelét. Köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.

f)

Tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, fogadóként nézőként.

g)

Tilos származási lappal ,vagy bármely irattal visszaélni.

h)

Köteles kutyáit kulturáltan tartani.

i)

Tilos kutyát olyan nagybani kereskedőnek eladni aki a humánus szállítást nem biztosítja, továbbá aki a kutyát nem a tulajdonos rendelésére szállítja.

j)

Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével.

k)

Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát. Nem okozhat szándékosan felesleges költséget.

l)

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.(Ptk  3.66 (2)

m)

Tilos az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásait megszegni, a kutyát  nem a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet követelményeinek  megfelelő módon tartani, tenyészteni. Tilos az állatot akár az Átvt. akár a büntető törvénykönyvbe ütköző módon kínozni. 

n)

Tag nem tanúsíthat  alapszabályt vagy  egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást

 

o.

Tag köteles betartani a kutya vásárlás, csere, fedezés, fedeztetés okán kötött szerződéseit

p

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása a Ptk 3:70 alapján kizáró ok

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

 

Az Egyesület szervei a Közgyűlés, , Elnökség az Elnök, az Elnökhelyettes  Elnökségi tag ,Felügyelő Bizottság Elnök és két tag  akik  az egyesület tisztségviselői.

 

Az egyesület tagjai jogosultak szakmai tevékenység végzésére fajtatagozatokat  létrehozni.

10.§.

A Közgyűlés

 

A Közgyűlés a tagok összessége , az Egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, a  tag jogosult szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Közgyűlésen az Elnök vagy az Elnökség  által meghívott személyek  tanácskozási joggal reszt vehetnek a közgyűlés nem nyilvános.

A Közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza.

A közgyűlés helye, vagy az egyesület székhelye, vagy más a meghívóban pontosan megjelölt a közgyűlés lebonyolítására alkalmas helyiség.

A Közgyűlés  jellegét tekintve rendes és rendkívüli lehet.

A) Közgyűlés összehívása

a) Rendes, beszámoló  közgyűlést az Egyesület évente egyszer hív össze,  a tárgyévet követő év február közepéig de mindenképpen az MKSZ közgyűlés előtt. 

b)Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az alábbi esetekben:

b /1a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.

b/ 2 az Elnökség  rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, illetve, ha az elnökség taglétszáma három fő alá csökken akkor az elnök, ha ő érintett akkor az elnökhelyettes , végső esetben a megmaradt elnökségi tag, összehívja a tisztújító közgyűlést.

b /3 Az Elnökség  köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A  „b /3  a) b) c) „ pontok  alapján összehívott közgyűlésen a   tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

d)a  Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi   Törvényszék  elrendeli. 

e) ha fegyelmi ügyet kell elbírálni

B)A közgyűlés összehívásának szabályai

A Közgyűlést az elnök ,   hívja össze. Az Elnök halála, lemondása, vagy tartós cselekvőképtelen állapota  esetén, a  közgyűlést az Elnökhelyettes , hívja össze.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok tizennégy  nappal  az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és a meghívó az alábbiakat tartalmazza:

A közgyűlés összehívása írásban igazolható módon történik. Elektronikus kézbesítés esetén igazolható módnak a visszaigazolható  elektronikus levél minősül.

C )Közgyűlési meghívó tartalmi kellékei :

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az egyesület, nevét, székhelyét, címét, az ülés helyét, időpontját a napirendi pontokat, a határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályokra  vonatkozó figyelemfelhívást. Tartalmazza, hogy a  megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot.

 

A közgyűlési meghívót a tag által megadott e-mail címre kell megküldeni, amelyik tag e-mail címmel nem rendelkezik , vagy e-mail címe hibajelentést küld annak sima levélben  postai úton kell megküldeni .E-mail cím, vagy lakcím változást a tag köteles haladéktalanul bejelenteni.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

D)Napirend tartalmi kellékei:

A  közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása az Elnökség  feladata.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés  ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől  számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Ennek  a közgyűlés előtti  legalább  öt  nappal kell az Egyesület elnökéhez érkeznie .  Napirendi tárgyra javaslatot az elnök felhívását követően a közgyűlési meghívó szétküldését megelőzően a felhívást követő 8 napon belül tehet a tag. Elfogadásáról, vagy elutasításáról az elnökség dönt.

E)A napirend kiegészítésének feltételei:

A napirend kiegészítésének  tárgyában a közgyűlést összehívó  személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés ülései nem  nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak vehetnek részt.  Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

F) A Közgyűlés lebonyolítása

A közgyűlés tisztségviselői:,a levezető elnök,

                                               a szavazatszámlálók  ,mandátumvizsgálók

                                                jegyzőkönyv vezető,

                                                hitelesítők 

Megválasztásuk   szabályai: A közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel választja a felsorolt tisztségviselőket. A szavazatszámláló /mandátumvizsgáló bizottság elnökből és két tagból áll. Jegyzőkönyv hitelesítésre 2 főt kell választani.

A  Közgyűlés rendjéért és a napirendi pontok betartásáért a levezető elnök felelős.

A levezető elnök általában az egyesület elnöke, kivéve, ha akadályoztatva van, vagy a közgyűlés nem választja meg levezető elnöknek. Amennyiben nem az elnök a levezető elnök, bárki lehet akit a közgyűlés megszavaz.

G) Határozatképesség és a szavazás szabályai

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.(Ptk 3.19.§ (3)

A  tagok a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat.

A Közgyűlés ülése akkor  határozatképes , ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag  valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén  a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.  Személyi kérdésekben történő eredménytelen szavazás esetén második fordulót kell tartani, de több jelölt esetén a   második fordulóban új személy nem jelölhető. Ismételten eredménytelen szavazás esetén-egy jelöltnek sincs meg az egyszerű többsége- a közgyűlést legfeljebb három hónap időtartamra el kell napolni, a következő közgyűlésig a korábban megválasztott tisztségviselő mandátuma fennáll. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés más kérdésekben is az elnök előterjesztésére, vagy a jelenlévő tagok egyharmadának kezdeményezésére.

Fegyelmi eljárásban a határozathozatal nyílt szavazással egyszerű többséggel történik.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen  a szavazás szabályai úgy módosulnak , hogy a megjelentek szavazatának több, mint fele szükséges a határozat megszavazásához, kivéve azokban az esetekben, ahol jelen alapszabály ennél magasabb szavazati arányt követel meg. A szavazás általában nyílt, kivéve ahol jelen alapszabály titkos szavazást ír elő.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor  válik határozatképessé, ha erre a tagok  figyelmét a meghívóban előre felhívják. Amennyiben ugyanarra a napra, de későbbi időpontra tűzik ki az új közgyűlést, ezt a meghívóban közölni kell. Más időpontra kitűzött közgyűlésről a tagokat írásban értesíteni kell.

H)Jegyzőkönyvvezetés szabályai

A jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott  jegyzőkönyv vezető vezeti a közgyűlésen kézírással, vagy bármely írógépen, számítógépen stb. . Amennyiben kézírással történik, azt utóbb-a kézzel írt szöveg megőrzése mellett- gépírásba át kell ültetni. Az írásba foglalás mellett jegyzőkönyv hangfelvétel alapján is készülhet. A jegyzőkönyv minden oldalát a jegyzőkönyv vezető a két  közgyűlés által választott jegyzőkönyv- hitelesítő, az elnök és a levezető elnök  szignálja, az utolsó oldalt a felsoroltak aláírják. Minden oldalon két tanú az aláírások valódiságát hitelesíti. A jegyzőkönyvet és jelenléti ívet , mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot,az Egyesület iratai között kell  megőrizni.

Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el.

I)Határozatok kihirdetésének szabályai

A Közgyűlés, döntéseit az egyesület  , az e-mail címmel rendelkező tagoknak e-mailon, más tagoknak sima levélben küldi meg.

 J) Szavazati jog  gyakorlásának feltételei

A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a G.pontban meghatározott korlátozásokat kivéve . Szavazati jogát személyesen gyakorolja. Közgyűlésen elhangzó hozzászólások időtartama a levezető elnök által korlátozható.

A Közgyűlésen bármely tag kérdést intézhet bármely tisztségviselőhöz, aki arra köteles lehetőleg azonnal válaszolni. Amennyiben az azonnali válasz nem lehetséges, úgy a kérdezett köteles 30 napon belül írásban válaszolni a kérdezőnek.

 

K) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a) az alapszabály elfogadása  módosítása; vezető tisztségviselők beszámolójának elfogadása.

b) döntés az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról. MKSZ-ből kiválás, MKSZ közgyűlésre küldöttek megválasztása

c) döntés az Elnökség három tagjának (Elnök,Elnökhelyettes, Elnökségi tag) és a Felügyelő Bizottság három tagjának (Elnök, két tag) megválasztásáról és visszahívásáról  titkos szavazással  egyszerű szótöbbséggel 4 évre.

 

     d) az éves költségvetés elfogadása; az éves tagdíj meghatározása, a következő időszak teendőinek, feladatainak meghatározása:

 

e) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásáról , ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadásáról

f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

h) a választott könyvelő elfogadása , visszahívása és díjazásának jóváhagyása.

i) a végelszámoló kijelölése.

j)Az „A)b/3” pontban leírtak okán összehívott közgyűlés esetén a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

k) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni:

l) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét, elfogadja a rendezvények időpontját.

m)elbírálja az elsőfokú fegyelmi bizottság  fegyelmi  határozata ellen benyújtott fellebbezést, továbbá dönt a jelen alapszabály szerint más szerv által meghozott, de közgyűléshez fellebbezhető más ügyekben . Elbírálja az összeférhetetlenségi ügyeket .

n)tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat:

o) Az egyesület nemzetközi civil  szervezetbe való belépésének az elhatározása

p)  döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal és mindazon ügyekben, amely nem tartozik más szerv vagy személy- kizárólagos hatáskörébe.

 

A tisztségviselők visszahívásának akkor van helye, ha a tisztségviselő magatartása vagy tevékenysége súlyosan sérti az Egyesület céljainak megvalósítását, tisztségéből adódó feladatainak tartósan, vagy ismétlődően nem tesz eleget. A közgyűlés az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat. Kötelező az Elnökségi tag   visszahívása, ha vonatkozásában összeférhetetlenségi ok merült fel, és azt felhívás ellenére a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem számolja fel. A visszahívás a közgyűlés kizárólagos hatásköre, a visszahívást kimondó határozat ellen az érintett 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Az Elnökségi tag visszahívásával egyidejűleg a közgyűlés új elnökségi tag választását is napirendre tűzi.

11.§

 AZ ELNÖKSÉG

Az egyesület  irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés , vagy más szerv hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló testület  Elnökség jogosult.

A vezető tisztségviselők ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

Az egyesület ügyvezetését a közgyűlés által négy  évre  titkos szavazással egyszerű többséggel az egyesület tagjaiból választott  Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el , díjazás nélkül, de ebbéli tevékenységükkel kapcsolatos indokolt költségeiket az Egyesület megtérítheti.

Az elnökség az Elnökből, az Elnökhelyettesből és az Elnökségi tagból áll. Az Elnökség elnöke a közgyűlés által az egyesület elnökének választott személy.   Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít, amit a közgyűlés fogad el. 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Az Elnökség működése

Az Elnökség  köteles egymással rendszeres kapcsolatot tartani és a szükséghez képest akkor ülésezik, ha az ügy tárgya határozat hozatalt igényel.  Az elnökségi  ülés összehívása felöl az elnök dönt.

Az Elnökség üléseit  az Elnök hívja össze és vezeti. A rendes elnökségi ülésre a meghívót két héttel korábban küldi ki , de szükség esetén rendkívüli elnökségi  ülést is összehívhat az Elnök, ez esetben a meghívási időköz 3 napra lerövidíthető.

 

 Az Elnökséget  az Elnök köteles összehívni, ha azt a másik két 2 elnökségi  tag írásban az ok és a cél megjelölésével  kezdeményezi.

 

Az összehíváskor a közgyűlés összehívásának szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Elnökség előbb telefonon, e-mailon , vagy személyesen egyezteti  az ülés helyét, időpontját és napirendjét, majd az Elnök  a meghívót e-mailon küldi ki a tagoknak, levélben csak akkor, ha a tag  jelzi, hogy e-mailja meghibásodott.

 A meghívónak tartalmaznia kell:  a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. (d) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (e) az ülést az elnökség az egyesület székhelyén, vagy más arra alkalmas helyen tartja.

Az ülésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 Ha  az Elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Elnökség  ülései nem  nyilvánosak, azon a tagokon kívül az Elnök által meghívott tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

Az elnökség ülésein jegyzőkönyvet vezet, melyet valamennyi tag minden oldalon leszignál , utolsó oldalán aláír  és két tanú az aláírásokat hitelesíti.   A jegyzőkönyvet-ha nincs jelen jegyzőkönyv vezetésre alkalmas személy-  az Elnökség  tagjai közül  választott  jegyzőkönyv vezető vezeti kézírással, vagy bármely írógépen, számítógépen stb. . Amennyiben kézírással történik, azt utóbb-a kézzel írt szöveg megőrzése mellett- gépírásba át kell ültetni. Az írásba foglalás mellett jegyzőkönyv hangfelvétel alapján is készülhet, amit az írásba foglalásig meg kell őrizni.  A jegyzőkönyvet és jelenléti ívet , az Egyesület iratai között kell  megőrizni.

Az Elnökség  döntéseit , a döntés időpontját követő két héten belül írásban közli az érintettekkel.

Az Elnökség  akkor  határozatképes , ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A z elnökség határozatait –kivéve, ha jogszabály, illetve alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő  - a jelenlévő tagok szótöbbségével, általában  nyílt szavazással hozza, de a többség titkos szavazást kérhet, vagy az elnök titkos szavazást rendelhet  el.  Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.   Szavazategyenlőség esetén  a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

Az  elnökségi  tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, minden elnökségi  tagnak egy szavazata van.

Határozatképtelenség miatt megismételt Elnökségi ülésen a határozatképesség szabályai változatlanok. A  megismételt Elnökségi ülést öt   napon belülre kell összehívni.

Ha egy tag  valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Elnökség hatásköre

a)    az egyesület  közgyűlések közötti irányítása  napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; rendezvények szervezése, tenyésztés szervezése,  előadások, tanfolyamok szervezése, gazdálkodás az egyesület vagyonával , közgyűlési határozatok végrehajtásáról való gondoskodás

 

b) Az alapszabály módosítások kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése, egyéb szabályzatok megállapítása, módosítása 

 

c) Tagdíjon kívül .)  az egyéb díjak  megállapítása Egyéni elbírálás alapján meghatározott időre tagdíj  illetve szolgáltatásmentesség adása

d)   az Elnök rendszeres beszámoltatása ,a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

e) az éves költségvetés megállapítása  elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; tagdíj éves mértékének közgyűlés elé terjesztése.

f) a tagság nyilvántartása;

g) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

h) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

i) a közgyűlés összehívásának előkészítése ,

j) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

k) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

l) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek , nyilvántartásainak vezetése;

m) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

n) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

o) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

o.a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

o.b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

o.c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

p. Az elnökséget az elnök saját tevékenységéről tájékoztatja.

r)  Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között hírlevelekben   tájékoztatja az Egyesület tagjait.

s)  Az elnökség három tagja, látja el az elsőfokú fegyelmi –összeférhetetlenségi bizottság   feladatköreit. Elnökségi tag érintettsége , vagy akadályoztatása  esetén a Felügyelő Bizottság tagjai a határozatképességhez szükséges létszámban a fegyelmi bizottságba behívhatók. 

t)  Az elnökség egyes feladatok ellátására állandó és ide­iglenes munkabizottságokat hozhat létre.

 

u.) azok a kérdések; amelyeket jelen  alapszabály az Elnökség  hatáskörébe utal

 

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése

a) a megbízás időtartamának lejártával

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 g) egyesületi tagság megszűnése esetén

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez  intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

A lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy  írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel, az elnök más elnökségi taggal.

 

Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

Ha az egyesület  működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő  megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az Elnökség felelőssége:

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek  okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel  szemben

 

Az Egyesület tisztségviselői

Elnök

Az Egyesület elnökét négy    éves időtartamra  titkos szavazással  egyszerű  többséggel a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős. Korlátlanul újraválasztható.

Az elnök feladatai:

a) A jogi személy törvényes képviselete

Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja, szerződést önállóan köt az egyesület nevében.

Az elnök  köteles az egyesület jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

Az elnök , mint  az egyesület  nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

b)A Közgyűlés és az elnökségi ülések összehívása  levezetése

c)Az Egyesület működésének irányítása,

d)Az elnök a bankszámla felett és az utalványozás terén is önállóan rendelkezik.

 

e) tagfelvételi kérdésekben dönt , vezeti gondozza a tagnyilvántartást

f) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén.

g) ellátja a tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatos jelen alapszabály által ráruházott feladatokat.

 

h / Az Egyesületen belül az Elnök utasítási joggal rendelkezik, de hatáskört nem vonhat el.

i / Kezdeményező, javaslattételi joga van bármely szerv vonatkozásában, fegyelmi eljárást rendelhet el.

 

j/ Az Elnök gyakorolja a felügyeleti jogot   az Egyesület  online felületei vonatkozásában.

k / Az  Elnök gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség  határozatainak végrehajtásáról, koordinálja az Elnökség   munkáját.

 l) Az MKSZ más tagszervezetében elnök, elnökhelyettes tisztséget nem viselhet. Az MKSz tevékenységében annak alapszabálya szerint vesz részt.

m / Az Elnök jár el minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály vagy szabályzat nem utal más személy vagy szerv kizárólagos hatáskörébe

Elnöki tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell. Ugyanez vonatkozik az egyesület más vezető tisztségviselőire is.

 

Jelen alapszabály elfogadásakor a bejegyzett elnök neve: Dr.Pozsonyi Anikó 

 

Elnökhelyettes:

Az Egyesület elnökhelyettesét négy    éves időtartamra  titkos szavazással  egyszerű  többséggel a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős. Korlátlanul újraválasztható. Az elnök halála, lemondása vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén a következő közgyűlésig ellátja az elnök feladatait, továbbá a jelen alapszabályban leírt tárgykörökben helyettesíti az elnököt.  Egyéni esetben az elnököt annak feljogosítása alapján az elnök által meghatározott körben helyettesíti. Elnökhelyettesi  tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell

 

Elnökségi tag : Az Egyesület elnökségi tagját négy    éves időtartamra  titkos szavazással  egyszerű  többséggel a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős. Korlátlanul újraválasztható. Feladatköre jelen alapszabály hatályba lépésekor : a kapcsolattartás a könyvelőcéggel, a könyvelési anyag előkészítése, az OTK könyvelési , kiállítási , tenyészszemle anyagának raktározása, melyet csak az elnök hozzájárulásával, vagy utasítására adhat ki harmadik személyeknek. A raktározott anyagról leltár vezetése. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörű helyettesítése az elnök írásbeli meghatalmazása alapján. Az elnök utasítására egyéb feladatok ellátása a klub törvényes és alapszabályszerű működése érdekében. Elnökségi tag  tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell .

Újabb feladatköröket jelen alapszabály mellékleteként kell közzétenni.

 

12.§

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

PTK 3:26. 3:27. 3:28. 3:82

 

Az Egyesület Felügyelő Bizottságának elnökét és két tagját  négy    éves időtartamra  titkos szavazással  egyszerű  többséggel a Közgyűlés választja, tevékenységével a közgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik.  Korlátlanul újraválasztható. Tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de a tagok  indokolt költségeit téríteni kell

[A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei]

(1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

(2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

(3) felkérésre az elnökségi tag(ok) akadályoztatása, vagy érintettsége  esetén a Fegyelmi Bizottságba behívhatók.

[A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága]

(1) A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

(2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.(Összeférhetetlenség)

(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(4) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

(5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

[A felügyelőbizottság működése]

(1) A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

(2) A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

(3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

[A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége]

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

13.§ 

AZ EGYESÜLET FAJTATAGOZATAI

Az egyesülethez tartozó fajták, fajtacsoportok, fajtán belüli típusok, változatok fajtatagozatokat hozhatnak  létre. A tagozatok szakmai tevékenységet látnak el, szakmai jellegű ajánlásokat tehetnek a elnökség felé. A tagozatot saját elhatározásból a fajtát, fajtacsoportot, változatot, típust tartó,  tenyésztő tagok hozzák létre.  A tagozattitkárt és helyettesét a tagozat választja négy évre titkos szavazással  egyszerű szótöbbséggel , úgyszintén a tagozat hívja vissza őket a választással azonos módon.

A tagozat létrejöttét, megszűnését , a tagozattitkár és helyettes személyét az elnöknek kell bejelenteni, aki azt nyilvántartásba veszi, illetve megszűnésekor törli a nyilvántartásból.

V.

IRATOKBA, NYILVÁNTARTÁSBA BETEKINTÉS

14.§

Az Elnökség az Egyesület tagjai ,  részére köteles az egyesületre jogi vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre  vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

Az Elnökség  megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület  üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

VI.                

AZ EGYESÜLET VAGYONA GAZDÁLKODÁSA

 

15.§      Az Egyesület vagyoni eszközei:

Az egyesület vagyonát álló, fogyó vagyontárgyak és pénzeszközök képezik.

Az Egyesület bevételei:

a)      tagdíjak,

b)      az Egyesület rendezvényeinek, szolgáltatásainak  bevételei

c)      támogatások ,

Az Egyesület  tagjai évenkénti tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg.

 

16.§.      Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználására

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

.  Az egyesület nonprofit szervezet .  Az egyesület vállalkozási tevékenységet, csak  céljainak megvalósulása érdekében végezhet. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel és azt jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint, éves pénzügyi terv alapján működik. Az Egyesület éves pénzügyi tervét és a beszámolót a közgyűlés az Elnökség előterjesztése alapján hagyja jóvá. Minden tag a közgyűlésen az Egyesület vezető tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

 

Az Egyesület jelen alapszabálya akként rendelkezik, hogy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyonát a állatvédelmi célú közhasznú szervezet részére juttatja.

A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint alakul. 

Az egyesület gazdálkodását a hatályos jogszabályok rendezik.

VII .

EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

17.§

(1) Jogutódlással történő megszűnés

Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogutód nélküli megszűnés okai

a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

A Cvtv. 11.  (5) szerint A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja

a) az egyesület megszűnését, ha  megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],

b)  tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken (10 fő) , feltéve, hogy az a)  pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről,

 

VIII AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

18.§

2011. évi CLXXV. Törvény a z egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 11.§  (1)szerint az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörrel rendelkezik az egyesület felett.

Az egyesület  feletti általános törvényességi felügyeletet az egyesületet  nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat az Egyesület gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

11. § (2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet

a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,

b)működése, határozatai, a döntéshozó szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.

(3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén

a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b)a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3) bekezdésébe ütközik.

(6) A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

(7) Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.

19.§

Az egyesület  határozatainak bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak

Az egyesület  tagja, vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok vagy az  egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset

(1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület  ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

(2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

(3) Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

A határozat hatályon kívül helyezése]

(1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy az alapszabályba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

(2) A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

(3) Ha a jogszabálysértés vagy az alapszabályba  ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

IX. FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 

E szabályzat rendezi a tag  jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja

 

 

(1)    A fegyelmi vétséget elkövető  tag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala és ezzel az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől.

 

(2)    Az OTK   tagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása.

 

2.§.

A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya

 

(1)   A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya a OTK   tagjaira terjed ki.

 

3.§.

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak

 

(1)    A fegyelmi eljárást a OTK  Elnöke rendeli el, ellene az Elnökhelyettes   rendeli el.

 

II. fejezet

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

4.§.

FEGYELMI VÉTSÉGEK,

a)

Tag nem vehet részt az MKSZ, és tagszervezetei, továbbá az MKSZ szerződéses partnere, vagy más szervezet vagy személy elleni rosszhiszemű tevékenységben. Tag az egyesület elnökéhez köteles fordulni a konfliktushelyzet megoldása érdekében.

b)

Tagok kötelesek egymással kulturáltan ,udvariasan segítőkészen együttműködni.

c)

Tag nem ronthatja más tenyésztő hitelét. Köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.

d)

Tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, fogadóként nézőként.

e)

Tilos származási lappal ,vagy bármely irattal visszaélni.

f)

Köteles kutyáit kulturáltan tartani.

g)

Tilos kutyát olyan nagybani kereskedőnek eladni aki a humánus szállítást nem biztosítja, továbbá aki a kutyát nem a tulajdonos rendelésére szállítja.

h)

Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével.

i)

Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát. Nem okozhat szándékosan felesleges költséget.

j)

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.(Ptk  3.66 (2)

 

k)

Tilos az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásait megszegni, a kutyát  nem a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet követelményeinek  megfelelő módon tartani, tenyészteni. Tilos az állatot akár az Átvt. akár a büntető törvénykönyvbe ütköző módon kínozni. 

l)

Tag nem tanúsíthat  alapszabályt vagy  egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást

 

m.

Tag köteles betartani a kutya vásárlás, csere, fedezés, fedeztetés okán kötött szerződéseit

n

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása a Ptk 3:70 alapján kizáró ok

 

A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy egyesületi tagot a fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél a tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás nem indokolt.

 

5.§.

Fegyelmi büntetések

A fegyelmi büntetések a következők:

a) írásbeli figyelmeztetés  

b) az OTK-ban   ben betöltött tisztségviseléstől történő eltiltás 

c ) eltiltás az OTK által rendezett rendezvényeken /kiállítás, verseny, klubnap, stb./való részvételtől.

d) eltiltás az OTK által nyújtott kedvezményektől

e)    az OTK-ból   való kizárás

Az első bekezdés b.), c.) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések 6 hónaptól 3 évig, a d.) pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén 1 évtől 3 évig terjedő időtartamban határozható meg. Az e ) pontban meghatározott, kizárás fegyelmi büntetés időtartama legalább 3 év. A fegyelmi büntetés időtartamát, valamint letöltésének kezdő és végső napját a fegyelmi határozat rendelkező részében naptári dátummal kell meghatározni.

f) az eljárás alá vonttól  a jogerős elmarasztaló határozat esetén az okozott indokolt költségek megtérítése követelhető. (Pl. terembérlet, fegyelmi bizottsági tagok útiköltsége stb. )

 

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az OTK  Elnöke (ellene Elnökhelyettes    ) , az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggesztheti. E határozatok ellen jogorvoslatának helye nincsen. Az egyesület elnöke tagsági jogai felfüggesztésének csak a 26.§-ban leírtak esetén van helye.

 

III fejezet

Az OTK  fegyelmi szervei

6.§.

Az OTK fegyelmi szervei a következők:

a)  Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság-

b)      közgyűlés, mint másodfokú Fegyelmi Bizottság

7.§.

Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság

(1)A Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság     3  fős tanácsban jár el. A tanács tagjai az Elnök, (ha ő az érintett akkor az elnökhelyettes)  és két  tag. Amennyiben elnökségi tag érintett akkor annyi Felügyelő Bizottsági tagot kell behívni , hogy a három fő meglegyen.  Határozata többségi szavazással jön létre.

(2)Ha az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottságnak   nincs jogi végzettségű tagja  jogi szakértő részvétele az első fokú eljárás során kötelező. A jogi szakértőt az OTK  elnöke (ellene Elnökhelyettes ) kéri fel.

 

8.§.

A Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság jogosult  az OTK   tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatására.

9 §.

Közgyűlés

A z Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság- határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása az OTK  közgyűlése , mint másodfokú fegyelmi bizottság jogosult

IV. fejezet

Fegyelmi eljárás

10. §.

Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság elsőfokú fegyelmi eljárásának  szabályai

A fegyelmi eljárást az OTK   Elnöke-ha ő az érintett akkor, Elnökhelyettes     -  írásban rendeli el. A fegyelmi eljárás elrendelésére indítványt tehet az OTK  bármely tagja .

11. §.

A fegyelmi eljárást -mint első, mint másodfokon- fel lehet függeszteni, ha azzal összefüggő, más hatósági/bírósági  eljárás van folyamatban. A felfüggesztés időtartama a más hatósági/bírósági  eljárás jogerős lezárásáig állhat fenn.

V. fejezet

A fegyelmi tárgyalás

12. §.

(1) Az ügyben eljáró Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság  a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15. napon belül a fegyelmi alapját képező dokumentumok egyidejű megküldésével az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást. Az erről szóló értesítést legalább 15 nappal a tárgyalás előtt ki kell küldeni. Minden a Fegyelmi eljárással kapcsolatos iratot igazolható módon kell kézbesíteni.

(2) Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság  tagjait és a panaszost, továbbá a tanúkat írásban kell meghívni. Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság  Elnöke  gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság   Elnöke számbaveszi a megjelenteket, majd az iratokat. A tárgyalás megkezdésekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.

(3) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság  Elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Be kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

 

(4) Az eljárás alá vont illetve jogi képviselője részére tértivevényes levélben kell a meghívást és minden egyéb dokumentumot kézbesíteni. Át nem vett küldemény esetén a második kézbesítést követően az irat kézbesítettnek minősül. Amennyiben van e-mail címe az eljárás alá vontnak, vagy képviselőjének a küldeményt e-mailon is meg kell küldeni, amennyiben az első küldeményt nem veszi át.

 

13. §.

(1)A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban, vagy írásban előterjeszthesse.

 

(2) Az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, az eljáró bizottság Elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdést intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

 

(3)A fegyelmi tárgyalást a  Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke-aki az Elnök, vagy érintettsége esetén az Elnökhelyettes-  vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi eljárás alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi eljárás alá vontat az őt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézése, stb.) tájékoztatni.

 

(4)A Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről.

A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke által megbízott eljáró tanács tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vont személyt ennek a helyéről és időpontjáról legalább 15 nappal előbb értesíteni kell.

 

(5) Az első fokú eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni, amennyiben ez nem lehetséges folytatólagos tárgyalást kell kitűzni. A folytatólagos tárgyalásra a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban kell meghívni.

14. §.

Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait, valamint a tanúvallomásokat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, az eljárás tárgyát és ügyszámát. A jegyzőkönyv része a jelenléti ív is.

 

A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni.

 

Amennyiben az eljárás alá vont a jegyzőkönyvet nem írja alá, azt a tényt, két tanú aláírásával a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esetleges indokok közlésével. Fegyelmi bizottsági tag külön véleményét úgyszintén a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

A  jegyzőkönyv egy példányát a  határozattal együtt  a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

15. §.

Az elsőfokú fegyelmi eljárást lehetőleg az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni, amit túl lehet lépni, ha a bizonyítási eljárás ezt indokolja.

A Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa az ügy kivizsgálása után a hatáskörébe tartozó ügyben döntést hoz.

16. §.

Az eljárást meg kell szüntetni:

fegyelmi vétség hiányában”, ha az eljárás alá vont személy vétséget nem követett el,

 

bizonyítékok hiányában”, ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértést nem lehetett megnyugtató módon bizonyítani,

 

elévülés” címén, ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült.

 

A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.

17. §.

(1)Ha az eljárás során a fegyelmi vétség a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése bebizonyosodott, a  Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa határozatot hoz, amelyben az 5. §-ban meghatározott fegyelmi büntetés valamelyikével sújtja az elkövetőt.

 

(2)A határozatba a jogorvoslati lehetőséget bele kell foglalni. A határozat eredeti példányát a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának elnöke és tagjai írják alá.

 

(3)Az utolsó tárgyaláson a határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetést követő 8 napon belül a határozatot írásba kell foglalni és tértivevénnyel kell megküldeni a fegyelmi alá vont személy, a panaszos, a fegyelmi eljárást elrendelő személy részére. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedési ideje a kézhezvételtől számított 15 nap.

18. §.

(1)A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.

a.)     A bevezető rész tartalmazza az ügy számát, a  Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság nevét, a határozathozatal idejét, valamint az eljárás alá vont személy adatait.

 

b.)     A rendelkező rész tartalmazza a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést, továbbá a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, ennek határidejét és azt, hogy a fellebbezést hová kell benyújtani.

 

c.)     Az indoklás tartalmazza az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás alá vont személy felajánlott, de a bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket az elutasítás indokának megjelölésével, valamint a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

(2) Ha a fegyelmi határozat hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, vagy más hasonló nyilvánvaló elírást tartalmaz, a fegyelmi szerv a határozatát bármikor kijavíthatja.

19. §.

Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke  a rendelkezésére álló bizonyítékok megjelölésével köteles értesíteni a területileg illetékes rendőri vagy ügyészi szervet, ha szükséges az eljárást felfüggesztheti.

20. §.

A fellebbezési eljárás szabályai

(1)    Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a másodfokú fegyelmi szervhez. (közgyűlés)

(2)    A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

 

21. §.

(1)A fellebbezést Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottsághoz kell írásban benyújtani, arra a címre, amit a fegyelmi határozat rendelkező része tartalmaz.

(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv elnöke  az összes irattal és a bizonyítékokkal együtt köteles 15 napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult fegyelmi szervhez az OTK közgyűléséhez ,  felterjeszteni.

22. §.

(1)Ha az Elnökség, mint elsőfokú Fegyelmi Bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést elutasítani.

23 §.

A Közgyűlés , mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv az iratok kézhezvételét követő hat hónapon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni. A Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanúkat, szakértőket hallgathat meg, és további bizonyításkiegészítést foganatosíthat. Az adminisztrációt az egyesület elnöke(Elnökhelyettese) végzi, a másodfokú döntésben azonban nem vesznek részt az Elnökség tagjai, illetve az(ok) a Felügyelő Bizottsági tagok, akik az elsőfokú döntésben részt vettek. 

24. §.

(1)A Közgyűlés , mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv az elsőfokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja, helybenhagyhatja.  A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett. A másodfokon eljáró szerv az ügyet kizárólag a fellebbezés keretein belül vizsgálhatja.

 

(2)Ha a fellebbezést a Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat helyben hagyása mellett – elutasítja.

 

(3)Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi szervet új tárgyalásra  utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást.

(4)A Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára az elsőfokú eljárás szabályai megfelelően irányadók.

 

(5)Amennyiben a közgyűlésnek, mint másodfokú fegyelmi szervnek  nincs jogvégzett tagja,  jogi szakértőt kell felkérni levezető elnökként. Miután a döntésben nem vesz részt azonos lehet az elsőfokon eljárt jogi szakértővel.

25. §

A Közgyűlés , mint másodfokú fegyelmi bizottság  által másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt törvényszéki eljárást lehet kezdeményezni.

26.§

A bíróság által bejegyzett törvényes képviselő tagsági joga csak abban az esetben függeszthető fel, ha bűnvádi eljárást indítanak ellene, vagy, ha az eljárás lefolytatását akadályozza az együttműködést megtagadja. Tagsági jogát az elnökhelyettes   függesztheti fel. A jogerős határozatig egyéb esetben elnöki teendőit elláthatja, ha kárt okoz a Ptk  3:24. § szerint felelősséggel tartozik.

VI. fejezet

Elévülés

27. §.

A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény, vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjától,  2 év  már eltelt.

Amennyiben a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben  hatósági  illetve  bírósági eljárás indul, az elévülés a jogerős határozat meghozatalakor   kezdődik.

Az elévülés  a származási lap hitelességével való visszaélés  esetén felfedezésekor  kezdődik.

VII. fejezet

Vegyes rendelkezések

28. §.

Akit kizártak az OTK-ból , csak a jogerős határozatban kiszabott fegyelmi büntetés tényleges letöltése után nyújthat be tagfelvételi kérelmet.

 

29. §.

Hatályba léptető rendelkezések

A fegyelmi szabályok az Alapszabály kihirdetésével egyidejűleg lépnek hatályba.

ZÁRADÉK

Az alapszabály  2016.11. 26-án egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Dr.Pozsonyi Anikó elnök

 

 



Régi alapszabály

ORSZÁGOS TERRIER KLUBNAK

ALAPSZABÁLYA

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

Az egyesület neve és rövidítése: ORSZÁGOS TERRIER KLUB (OTK)

Az egyesület neve angolul:

Székhelye: 1051.Budapest, Mérleg u.7.

Pecsétje: körpecsét alakulási dátummal, kiírás ORSZÁGOS TERRIER KLUB MKSZ. figura két egymással szemben ülő terrier. Kis pecsét figura ugyanaz, kiírás felül OTK, alul MKSZ. Embléma: ugyanaz, mint a nagy pecsét.

Alapítási éve:1987

Bankszámlaszáma:OTP:11712004-20234131

2.§

Az Országos Terrier Klub a Fővárosi Bíróság által nyilvántartásba vett országos hatáskörű egyesület

3.§

Az Országos Terrier Klub alapító tagja a Magyar Kutyások Szövetségének. Tagsága fennállása alatt betartja az MKSZ szabályzatait, vonatkoznak rá az MKSZ által kötött megállapodások és aktusok .Ennélfogva teljes mértékben vonatkozik rá az MKSZ és a MEOE között 1998.02.02.-én megkötött megállapodás, melynek megnevezése EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS PARTNERI KAPCSOLATRA”. Az OTK irataiban használhatja az „ORSZÁGOS TERRIER KLUB, a MAGYAR KUTYÁSOK SZÖVETSÉGE (MKSZ),MINT A MEOE (FCI)szerződéses partnere tagszervezete” megjelölést, amennyiben az éves MKSZ tagdíjat felhívásra befizette. (A szerződés módosult 2009.03. 25.-én)

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA

4.§

Az egyesülethez tartozó fajták tenyésztése, kiképzése ,az állatvédelem támogatása, egyéb humánus célok támogatása a klubtagok szakmai képzése, továbbképzése, érdekvédelme, kapcsolatteremtés hasonló célkitűzésű hazai és külföldi szervezetekkel.

FELADATA:CAC és Klub kiállítások,tenyésszemlék,munkaversenyek,kiképzés,ringdresszura,agility és más rendezvények szervezése. Klubnapok előadások tartása, jog és érdekvédelem, alom és utódellenőrzés megvalósítása,fajtánként genetikai bázis megteremtése, genetikai nyilvántartás vezetése, részvétel más szervezetek rendezvényein. Felkérés alapján vezeti FCI által el nemismert ebfajták törzskönyvét. Az egyesület éves tervet készít és azt a közgyűléssel jóváhagyatja .Az egyesület szabályzatait úgyszintén a közgyűlés hagyja jóvá . Az OTK szabályzatai nem lehetnek ellentétesek az MKSZ és az FCI szabályzataival.

Egyesülethez tartozó fajta: elsősorban az FCI III. fajtacsoport, továbbá minden olyan kutyafajta, amelyiknek nincs önálló fajtaklubja az MKSZ-en belül.

 

III.

TAGSÁGI VISZONY,TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

5.§

Az egyesület tagjai lehetnek (bármely fajtatiszta vagy fajta nélküli kutyát tartó, tenyésztő, vagy kedvelő)természetes és jogi személyek, és ha elfogadják az alapszabályban leírt célkitűzéseket és alapszabályban meghatározott kizáró ok nincs ellenük. Jogi személy tag jogait és kötelezettségeit külön megállapodás rendezi. A természetes személy egyesületi tagok „fajta, fajtacsoport, vagy vegyes tagozatban tevékenykednek.

6.§

A tagsági viszony keletkezésének időpontja: alapító tagok esetében az alakuló közgyűlés napja, további tagok esetében a nyilvántartásba vétel napja. A magánszemély tag felvételi kérelmét az egyesület elnökének küldi meg ,tagdíját az egyesület bankszámlájára utalja , vagy székhelyén fizeti be. Jogi személlyel a megállapodást az egyesület elnöke köti meg A tagot a tagdíj befizetése után lehet nyilvántartásba venni. A magánszemély tagok minden évben sorszámozott tagkönyvet kapnak. A tagkönyv tartalmazza az OTK és az MKSZ emblémáját, az OTK pontos címét, a tagnyilvántartás számát. A tag nevét, címét a belépés keltét a kutyafajtát. Az érvényességi évet, az OTK kis pecsétjét, az elnök aláírását, a tagdíj befizetésének az időpontját, új tag esetében az „(UJ)” jelzést. Elutasítási ok különösen a felvételi kérelem vonatkozásábanha a kérelmező megelőzően olyan MKSZ tagszervezet tagja volt, melynek tagsági viszonya kiválással, vagy kirekesztéssel szűnt meg ,továbbá, ha a kérelmező korábban bárhol a 9.§.-ba ütköző magatartást tanúsított.

7.§

A tagsági viszony megszűnik: a tag halála ,kilépés tagok sorából törlés ,kizárás , jogi személy tag kirekesztése, egyesület megszűnése esetén. A kilépésről az egyesület elnökét írásban kell értesíteni, a tagság az értesítéssel egyidejűleg megszűnik.

Kizárni tagot csak fegyelmi eljárásban hozott kizáró határozat alapján lehet, az Alapszabályban rögzített eljárás szerint és az Alapszabályban rögzített kizárási okok

miatt.

Kirekesztési okokat az OTK és jogi személy tagja közötti megállapodás rendezi.

Jogi személy tagdíját a felek közötti megállapodás rendezi.

Az egyesületi tagsággal járó szolgáltatások csak befizetett tagdíj ellenében illetik meg a tagot, a FCI jogú szolgáltatás csak a mindenkori MEOE tagsággal azonos összegű tagdíj fizetése esetén. (Ld. MEOE-MKSZ szerződés) Jogi személy tagdíját a felek közötti megállapodás rendezi. A tagdíj tárgyév első napjától esedékes, megelőző évi tagkönyv tárgyév március 31.-ig jogosít szolgáltatás igénybe vételére. Amennyiben a tárgyévi tagdíjat a tag nem fizeti be, erre tárgyév decemberében , legkésőbb január 15-ig 8 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani és amennyiben a határidőn belül a tagdíj befizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy a tagságot megszüntető határozatot kell hozni.

A felszólító levelet és tagságot megszüntető határozatot a klub sima levélben, vagy, -ha ismert az e-mail cím- e-mailon küldi meg a tagdíj feladásával késedelmeskedőnek.

A levél postára adását a klub a posta által a feladott levelek számát tartalmazó számlával, illetve az e-mail kinyomtatásával igazolhatja. Vita esetén a tagot terheli annak bizonyítása, hogy az értesítést, vagy határozatot nem kapta meg. Akinek az értesítő levele visszajön - címzés elírást kivéve-, azt úgy kell tekinteni, hogy kilépett az egyesületből.

8.§

A TAGOK JOGAI:

a)

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

 

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

 

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

 

c) aki

 

ca) magyar állampolgár, vagy

 

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

 

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (Ld.: Ptk. 62.§ (5)

 

b)

Az egyesület tagja részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és az a) pontba foglalt korlátozásokkal választható a társadalmi szervezet szerveibe.

c)

Tag csak közvetlenül gyakorolhatja tagsági jogait.

d)

Indokoltan távollévő személy tisztségre választható, ha előzetesen írásban jelzi, hogy a jelölést elfogadja.

e)

Tagok abban az esetben jogosultak MEOE és MKSZ között 1998.02.02-én megkötött és 2009 03.25.-én módosított szerződésben rögzített kedvezményeket igénybe venni, ha az erre feljogosító, a MEOE mindenkori tagdíjával azonos tagdíjat fizetik. Ezek a kedvezmények a következők: MKSZ és MEOE rendezvényen a rendező szervezet tagjaival azonos díjazás mellett részt venni. A MEOE törzskönyvezéssel kapcsolatos szolgáltatásait saját taggal azonos feltételek mellett igénybe venni. Az MKSZ és tagszervezetei rendezvényein szerzett eredményeit a MEOE elismeri, az utódok származási lapjára felvezeti. Az MKSZ Champion Bk.HCH. kutyájával MEOE CAC, KLUB CHAMPION és tájjellegű kiállításokon részt vehet.

f)

Valamennyi egyéb, a közgyűlés által elfogadott tagdíjtarifa mellett jogosult védelmet kérni, más szervezet, vagy annak tagjától eredő súlyos és alaptalan támadás esetén, szükséges esetben egyesületén keresztül kérheti, hogy az MKSZ a MEOE- val ad-hoc bizottságot hozzon létre. Jogosult igénybe venni a tagszervezet reklámját abban az esetben, ha az eladásra szánt kutya, vagy alom az egyesület tenyésztési szabályzatának megfelelő módon született. Jogosult rendszeres tájékoztatásra.

g)

Külföldi állampolgár tag, ha FCI jogú szolgáltatást nem vesz igénybe a tagdíjon kívül négy

1 000 g-ig terjedő tarifájú levélpostai küldemény átlagárát kötelesek megfizetni.

Magyarázat : külföldi tagjaink, többnyire valamely FCI által el nem ismert ebfajta törzskönyveztetése céljából léptek az OTK-ba. Ezért a nekik küldött levelek jelentős költséget okoznak, miután súlyuk is jelentős, tekintettel arra, hogy az OTK a gyűrődés elkerülése érdekében azokat kemény fedelű dossziéba csomagolja.

h)

Tagot nem érhet hátrány jogszabályba nem ütköző vélemény nyilvánításért.

i)

Alapszabályban kell rögzíteni minden újabb jogosultságot amit az egyesület tagjai számára megszerez.

9.§

TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI:

a)

Az FCI az MKSZ és az OTK szabályzataiban leírtakat továbbá a határozatokat ,megállapodásokat betartani

b)

A közgyűlés által jóváhagyott tagdíjat befizetni.

c)

Tag nem vehet részt az MKSZ, és tagszervezetei, továbbá az MKSZ szerződéses partnere, vagy más szervezet vagy személy elleni rosszhiszemű tevékenységben. Tag az egyesület elnökéhez köteles fordulni a konfliktushelyzet megoldása érdekében.

d)

Tagok kötelesek egymással kultúráltan ,udvariasan segítőkészen együttműködni.

e)

Tag nem ronthatja más tenyésztő hitelét. Köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.

f)

Tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, fogadóként nézőként.

g)

Tilos származási lappal ,vagy bármely irattal visszaélni.

h)

Köteles kutyáit kulturáltan tartani.

i)

Tilos kutyát olyan nagybani kereskedőnek eladni aki a humánus szállítást nem biztosítja, továbbá aki a kutyát nem a tulajdonos rendelésére szállítja.

j)

Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével.

k)

Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát. Nem okozhat szándékosan felesleges költséget.

l)

Tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának meg valósítását.(Ptk. 62. § (3)d)

 

A fentiek közül a fegyelmi vétségnek minősülő eseteket „A FEGYELMI VÉTSÉGEK” tartalmazza.

 

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

10.§.

A KÖZGYŰLÉS

A)

A közgyűlés szervezete:

a)

A közgyűlés a tagok legfelsőbb tanácskozó és határozathozó szerve, amelyen szavazati joggal vehetnek részt az egyesület tagjai és a jogi személy tag képviselője.

b)

Az egyesület közgyűlésén az elnök ,akadályoztatása esetén a helyettes , vagy az elnök által megbízott személy elnököl.

c)

A közgyűlésen jegyzőkönyvvezető, hitelesítők, szavazatszámláló bizottság és egyéb szükséges közreműködők vesznek részt. A felsoroltakat a közgyűlés választja, megbízásuk az adott közgyűlésre szól. A jegyzőkönyv magnófelvétel alapján is készülhet.

B)

A közgyűlés működése:

a)

 

Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer legkésőbb a tárgyévet követő év február közepéig de mindenképpen az MKSZ közgyűlés előtt össze kell hívni A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább 1/3 része az ok és a cél megjelölésével – kéri, továbbá, ha fegyelmi ügyet kell elbírálni.

b)

A közgyűlést az elnök hívja össze. Az elnök halála, lemondása, vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén az elnökhelyettes hívja össze. A meghívóban legalább két héttel a közgyűlés időpontja előtt közölni kell a közgyűlés helyét, időpontját és tárgysorozatát.

c)

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak 50%.-a+1 fő jelen van a közgyűlés kezdő időpontjában. Határozatképtelenség esetén fél órával a meghirdetett időpont letelte után a közgyűlés létszámra tekintet nélkül határozatképessé válik ,ezt a tényt a közgyűlési meghívóban közölni kell. Egyszerű szótöbbség esetén a jelenlévők 50%.-a+1 fő szavazata szükséges.

d)

A tagok szavazóképességét az elnök ellenőrzi a tagregisztáció alapján.

e)

A közgyűlés rendjéért és a napirendi pontok betartásáért a levezető elnök felelős.

f)

A napirendi pontokon kívül ,azok megvitatása után megtárgyalásra kerülnek a helyszínen felmerülő kérdések. Határozatot csak a napirendben szereplő ügyekben lehet hozni, a közgyűlésen felmerült kérdéseket a következő közgyűlésnapirendjére lehet tűzni, illetve, ha annak megoldása nem közgyűlési hatáskör az elnököt fel lehet kérni, hogy a kérdést utalja az eldöntésre hatáskörrel bíró szerv, vagy személy hatáskörébe.

g)

A tagok valamennyi tisztségviselőhöz kérdéseket intézhetnek, melyre vagy a helyszínen, vagy 30 napon belül írásban köteles a megkérdezett válaszolni. A közgyűlésen felszólaló közérdekű bejelentőnek minősül.

h)

Személyi kérdésekben (tisztségviselők választása, visszahívása, kizárás, más személyi ügyek )a közgyűlés titkos szavazással és 2/3 többséggel dönt. Egyéb kérdésekben nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel dönt a közgyűlés. A tagok többségének kérésére a titkos szavazást bármely kérdésben el kell rendelni. Amennyiben a tisztségviselő az első fordulóban nem kapja meg a 2/3-os többséget, a második fordulóban az 50%+1 fő szavazatot kapott személyt megválasztottnak kell tekinteni. Amennyiben több jelölt van és az első fordulóban egyik sem kapja meg a 2/3-os többséget, akkor a második , illetve a harmadik fordulóban az tekintendő megválasztottnak, aki 50%+1 fő szavazatot kapott.

i)

MKSZ.-ből kiváláshoz ,illetve a klub feloszlásánakkimondásához a teljes klubtagság 2/3 részének szavazata szükséges.

j)

Tisztségviselésre bármely 8.§ a)-nak megfelelő egyesületi tag jelölhető.

k)

Az egyesület elnöke és elnökhelyettese e pozícióján kívül tagozattitkára lehet az egyesület egy tagozatának, továbbá szakmai jellegű tisztségeket láthat el.

l)

A közgyűlés időpontjáról helyéről és napirendi pontjairól az MKSZ elnökét tájékoztatni kell.

m )

A közgyűlési határozatokat az egyesületben szokásos módon ki kell hirdetni és arról

az MKSZ elnökét írásban tájékoztatni kell.

C)

A közgyűlés hatásköre:

a)

Alapszabály és más szabályzatok elfogadása, módosítása;

b)

Az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;MKSZ-ből kiválás, MKSZ közgyűlésre küldöttek megválasztása;

c)

Az elnök, elnökhelyettes és a tagozattitkárnak, vagy helyi szervezet vezetőnek nem minősülő vezetőségi tagok megválasztásaközgyűlés által választott tisztségviselők visszahívása;

d)

Éves eredmény kimutatás, költségvetés tervezet , terv és tagdíj elfogadása, módosítása;

e)

Tisztségviselők, bizottságok beszámoltatása, beszámolók elfogadása.

f)

Fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyek megtárgyalása, határozathozatal;

g)

Hatáskörébe tartozik minden ügy, mely nem tartozik más szerv, vagy személy kizárólagos hatáskörébe.

 

11.§

VEZETŐSÉG

A)

ELNÖK

Az elnököt a közgyűlés választja titkos szavazással 2/3 szótöbbséggel négy évre. Korlátlanul újraválasztható. Visszahívása a választással azonos módon történik. Az elnök a közgyűlésnek tartozik felelőséggel és beszámolási kötelezettsége van. Elnöki tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell. Egy személyben felelős az alapszabályszerű működésért. Az MKSZ más tagszervezetében elnök, elnökhelyettes tisztséget nem viselhet. Képviseli az egyesületet harmadik személyek felé. Az MKSz tevékenységében annak alapszabálya szerint vesz részt. Elnököl a közgyűlésen elnökségi ülésen. Az egyesület valamennyi szervét és személyét utasíthatja hatáskörébe tartozó feladatainak ellátására. Az egyesület nevében szerződést köthet.

Dönt a tagfelvételről.

Ellát minden feladatot, mely nem tartozik más szerv, vagy személy kizárólagos hatáskörébe.

 

 

Utalványozási jogköre az elnöknek az arra a közgyűlés által elfogadott személyekkel van. Egyesületnél, a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges, melyből az egyik a mindenkori elnök, a másikat képviseleti jogkörrel a bankszámla feletti rendelkezés vonatkozásában közgyűlési határozat ruházza fel. A közgyűlés több személyt is feljogosíthat , hogy az elnökkel közösen rendelkezzen a bankszámla felett.

.

B)

ELNÖKHELYETTES

Választása és visszahívása megegyezik az elnök választásával és visszahívásával.Mandátuma az elnökével azonos időben jár le. Korlátlanul újraválasztható. Az elnök halála, lemondása vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén a következő közgyűlésig ellátja az elnök feladatait. Egyéni esetben az elnököt annak feljogosítása alapján az elnök által meghatározott körben helyettesíti. A helyettesítés ideje alatt történtekről az elnöknek beszámol.

C)

VEZETŐSÉGI TAGOK

Automatikusan tagja a vezetőségnek a tagozattitkárok és a helyi csoport vezetők Meghatározott feladatok ellátására a közgyűlés más vezetőségi tagokat is választhat. Feladatait az alapszabály mellékletét képező „feladatleírás” tartalmazza. A más megválasztott vezetőségi tag mandátuma az elnökével azonos időpontban jár le.

D)

A VEZETŐSÉGI ÜLÉS SZERVEZETE

Az ülésen szavazati joggal vesz részt az elnök, az elnökhelyettes és a vezetőségi tagok. Tanácskozási joggal bárki meghívottként részt vehet.

E.

VEZETŐSÉG FELADATA ÉS MŰKÖDÉSE

Az egyesület életének szervezése, rendezvények szervezése, tenyésztés, kiképzés szervezése, előadások, tanfolyamok szervezése, közgyűlés előkészítése. A vezetőség köteles egymással rendszeres kapcsolatot tartani és a szükséghez képest ülésezni. A vezetőségi ülés összehívása felöl az elnök dönt. A vezetőség akkor határozatképes ha tagjainak több mint a fele jelen van. A vezetőség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő.

12.§

 

AZ EGYESÜLET HELYI CSOPORTJAI

Meghatározott céllal az egyesületen belül helyi csoport jöhet létre. A helyi csoport célkitűzése nem lehet ellentétes az egyesület célkitűzésével. A helyi csoport vezetőjét és helyettesét a helyi csoport választja és az egyesület közgyűlése hagyja jóvá. Az alakulásról szóló jegyzőkönyv másolatát és a tagok névsorát az egyesület elnökének meg kell küldeni. A helyi csoport tevékenységéből eredő bevétel az egyesület bevételének minősül, azonban az egyesület csak a helyi csoport céljaira fordíthatja. Kiadásait a helyi csoport számlákkal köteles igazolni. A helyi csoportnak javaslattevő hatásköre van

 

A HELYI CSOPORT FELADATAI:

A helyi csoport olyan speciális feladatra jöhet létre ami helyi igényt elégít ki. (pl.ringdresszúra, kutyakiképző iskola stb.)

A HELYI CSOPORT VEZETŐJE ÉS HELYETTESE

Választásuk és visszahívásuk megegyezik az egyesület elnökének és elnök helyettesének választásával és visszahívásával. Mandátumuk az elnökkel azonos időpontban jár le.Helyi csoport vezetőjének halála, lemondása vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén feladatait a következő választásig a helyettes látja el. Ha nincs helyettes akkor a helyi csoport vezetőségválasztó ülését az egyesület elnöke hívja össze.

13.§

AZ EGYESÜLET FAJTATAGOZATAI

Az egyesülethez tartozó fajták, fajtacsoportok, fajtán belüli típusok, változatok tagozatokat hoznak létre. A tagozatok szakmai tevékenységet látnak el. A tagozattitkárt és helyettesét a tagozat választja és hívja vissza az egyesületi elnökkel és elnökhelyettessel azonos módon. Mandátumuk az elnökkel azonos időpontban jár le. A választást az egyesület közgyűlése hagyja jóvá. A tagozat saját tevékenységéből eredő bevételét az egyesület csak a tagozat céljaira fordíthatja. A tagozat kiadásaival köteles az egyesület felé elszámolni. Tagozattitkár halála, lemondása vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén feladatait a következő választásokig a helyettes látja el. Ha nincs helyettes akkor a tagozat ülését az egyesület elnöke hívja össze. A tagozatnak javaslattevő hatásköre van.

Akinek több eltérő fajtájú kutyája van az több tagozatnak is tagja lehet. Több fajtás tagozatokon belül „Fajta-baráti körök” alakulhatnak, melyeknek a tagozat és a klub felé a fajtával kapcsolatban ajánlási joga van.

A TAGOZAT FELADATAI:

Tenyésztés irányítása, alom és utódellenőrzés megszervezése, szakmai tájékoztatás a fajtával kapcsolatban. A tagozat az egyesület, illetve az MKSZ kiállításain bíráló bíró személyére javaslatot lehet. A tagozaton belül speciális feladatokkal megbízott személyek működhetnek, kiket a tagozat bíz meg és a tagozatnak számol be tevékenységéről.

14.§.

A gazdasági ellenőrt az elnök javaslatára a közgyűlés választja titkos szavazással 2/3 szótöbbséggel négy évre. Korlátlanul újraválasztható. Visszahívása a választással azonos módon történik. A gazdasági felelős a közgyűlésnek tartozik felelőséggel és a közgyűlés felé beszámolási kötelezettsége van. Gazdasági ellenőr olyan végzettségű személy lehet, aki végzettségénél fogva alkalmas a feladat ellátására.

FELADAT ÉS HATÁSKÖRE:

Kötelesség e az egyesület könyvelésbe és az ezzel összefüggő könyvekbe , bizonylatokba betekinteni. Az éves beszámoló előtt mindenképpen, egyébként az elnök kérelmére, illetve , ha szükségesnek tartja, felhívja az elnök figyelmét a vizsgálat szükségességére. Amennyiben bármilyen jelentősnek minősíthető hibát talál, köteles az elnöknek bejelenteni. Feladata a jogszabályok figyelemmel kísérése, alkalmazására felhívás, tanácsadás , szabályzatok elkészítése ,alkalmazásának ellenőrzése. A gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban, ellát minden olyan feladatot, ami biztosítja , hogy az egyesület gazdálkodási szempontból törvényesen működjön.

V.

ÖNKONTROLL AZ EGYESÜLETEN BELÜL

A.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

a)

Tag nem vehet részt az MKSZ és szervezetei, az MKSZ szerződéses partnere, vagy más szervezet, vagy személyek elleni rosszhiszemű tevékenységben.

b)

Tag nem ronthatja alaptalanul más hitelét.

c)

Tag köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.

d)

Tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, nézőként, fogadóként.

e)

Tilos származási lappal, vagy bármely irattal visszaélni

f)

Tilos kutyát olyan nagybani kereskedőnek eladni, aki a humánus szállítást nem biztosítja, továbbá aki a kutyát nem tulajdonos rendelésére szállítja.

g)

Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével, nem sérthet tagsági jogokat.

h)

Tag nem rongálhatja szándékosan az egyesület vagyonát.

i)

Tilos az állatkínzás a feltűnően rossz körülmények között tartás.

j)

Tilos a MEOE és az MKSZ között 1998.02.02.-én létrejött szerződés ellenes magatartást tanúsítani.

k.

Tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának meg valósítását

 

B.

FEGYELMI ELJÁRÁS

A fegyelmi eljárás kérelemre indul, vagy az elnök észlelése alapján indul.

A kérelmet az egyesület elnökéhez kell beterjeszteni., vagy amennyiben érintett bármely vezetőségi taghoz.

A fegyelmi eljárás megindításáról az elnök érintettsége esetén a helyettes határozatot hoz. A nyilvánvalóan alaptalan, névtelen, vagy elévült kérelmet az elnök (helyettes) határozattal elutasítja.

Az eljárás megindulása esetén a bejelentés kézhez kapásától számított 30 napon belül a vezetőségi üléstelőzetes vizsgálat tarása végettössze kell hívni. A kérelemhez mellékelni kell a fellelhető bizonyítékokat. A vezetőség az ügyet- szakértők bevonásával- kivizsgálja, a bejelentőt, a tanúkat és az eljárás alá vontat meghallgatja. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül.

Az eljárás alá vontat a meghallgatás előtt 15 nappal a rendelkezésre álló adatok megküldésével értesíteni kell. Egyben figyelmeztetni kell, hogy távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya. A tanúkat és a kérelmezőt ugyanígy kell értesíteni. Ha az eljárás alá vont vezetőségi tag, az ügy vizsgálatából kizárt.

Amennyiben a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja az előzetes vizsgálat során alapossá válik, a közgyűlést a fegyelmi ügy tárgyalására 30 napon belül össze kell hívni. A közgyűlést a vezetőség írásban tájékoztatja a fegyelmi tárgyáról. A dokumentumok alapján, valamint az eljárás alá vont személyes meghallgatása után a közgyűlés titkos szavazással és 2/3 többséggel az alábbi határozatokat hozhatja: megrovás, az egyesület által nyújtott kedvezmények megvonása max. két évre, tisztségviseléstől eltiltás meghatározott időre vagy véglegesen, kizárás.

A közgyűlés határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

Felmentő határozatot hoz a közgyűlés, ha az elkövetett cselekményről megállapítja, hogy nem fegyelmi vétség, illetve azt nem a fegyelmi alá vont követte el, továbbá, ha nem bizonyítható, hogy az eljárás alá vont fegyelmi vétséget követett el.

A határozat meghozatalának nem akadálya, ha az érdekelt szabályszerű értesítés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg. Ebben az esetben a közgyűlés a meglévő adatok alapján határoz. A határozatról és annak indokairól az érdekeltet értesíteni kell. A határozat bíróság előtt megtámadható.

C

.FEGYELMI ELJÁRÁS AKADÁLYAI, TAGSÁGI JOGOK FELFÜGGESZTÉSE

1.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a cselekmény elkövetése óta egy év már eltelt (elévülés) , ha az eljárás alá vont tagsági viszonya megszűnt ,vagy meghalt. Megszakad az eljárás, ha eldöntéséhez más hatósági határozatszükséges a jogerős határozat meghozataláig. A megszakadástól az elévülési idő nyugszik a jogerős határozat megküldéséig. Megszakad továbbá az eljárás, ha a vezetőségi ülés, vagy a közgyűlés nem hívható össze. Az elévülési idő újra kezdődik a jogerős határozat megküldéséig, illetve az akadály megszűnéséig.

2 .

A tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztése: Az elnök (helyettes) a jogerős fegyelmi határozat meghozataláig felfüggesztheti a tag tagsági jogait ha az a V.f ejezet A.pont a,d, e, f, j. pontokba leírtakat megszegi.

D.

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ESETEI

Az egyesületben nem viselhet tisztséget aki bármely szervezetben tisztségével visszaélve bárkit hátrányos helyzetbe hozott, illetve ehhez szándékosan segítséget nyújtott. Aki nyilvánosan írásban, vagy szóban egyoldalúan bizonyítás nélkül ,valótlan tényeket állítva, valós tényeket hamis színben feltüntetve a hazai kinológiai élettel, vagy személyekkel kapcsolatban nyilatkozatot tett. Aki ellen kinológiai tevékenységével kapcsolatos rosszhiszemű magatartása miatt jogerős elmarasztaló hatósági határozat született, vagy egyébként kinológiai múltja nem feddhetetlen.

E.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS

Megegyezik a fegyelmi eljáráséval. Az összeférhetetlenség szankciója, hogy a tisztségviselőt a közgyűlés visszahívhatja. A közgyűlés eltekinthet a visszahívástól, ha az okot adó cselekmény legalább a felfedés előtt 5 évvel történt és a tisztségviselő munkáját már két éve kifogástalanul végzi.

VI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

AZ EGYESÜLET VAGYONA GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület vagyonát álló, fogyó vagyontárgyak és pénzeszközök képezik. Állandó bevétel a tagdíj és a rendezvények bevételei. Az egyesület nonprofit nem közhasznú szervezet. Elsődlegesen gazdasági- vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az egyesület vállalja, hogy évi tagdíja 20%.-át- ami nem lehet kevesebb , mint amennyit az MKSZ közgyűlése megállapít , a Magyar Kutyások Szövetségéhez tagdíj címén az MKSZ szabályzatok szerinti időpontban átutalja.Az egyesület gazdálkodását a hatályos jogszabályok rendezik.

VII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület a Ptk. 64. § (1)szerint szűnik meg. Vagyonáról az utolsó közgyűlés dönt. Amennyiben bármely okból vagyonáról közgyűlési határozat nem születik azt állatvédelmi célokra kell fordítani, konkrétan állatmenhely kaphatja meg és az csak befogadott keverék kutyák ivartalanítására használhatja fel.

VIII.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az 2011. évi CLXXV. Törvény szerint történik.

 

IX.

MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE:

A)

 

A 2011. február 12.-napján a közgyűlés által módosított alapszabályhoz képest 2012. február 11.-én az alapszabály alábbi rendelkezéseit módosította a közgyűlés:

1

Asz 7.§. 2011 február 12.-én hatályos szöveg : Az egyesületi tagsággal járó szolgáltatások csak befizetett tagdíj ellenében illetik meg a tagot.

Módosítás: Az egyesületi tagsággal járó szolgáltatások csak befizetett tagdíj ellenében illetik meg a tagot, FCI jogú szolgáltatás csak a mindenkori MEOE tagsággal azonos összegű tagdíj fizetése esetén. (Ld. MEOE-MKSZ szerződés)

2.

Asz 8.§. a) pont 2011 február 12.-én hatályos szöveg A TAGOK JOGAI: Az egyesületnek magyar állampolgár tagja, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, ha nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagjává választható. Kiskorú személy korának megfelelő tisztségre választható

A rendelkezés törlésre került ,helyébe az alábbi rendelkezés került:

 

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (Ld.: Ptk. 62.§ (5)

3.

Asz 8.§ b) pont 2011 február 12.-én hatályos szöveg: Az egyesület tagja részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe.

Módosítás: Az egyesület tagja részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és az a) pontba foglalt korlátozásokkal választható a társadalmi szervezet szerveibe.

4.

Asz 8.§ g) 2011 február 12.-én hatályos szöveg :Külföldi állampolgár tag, ha országába a postai értesítés jelentős költségvonzattal jár évi négy átlagos méretű ajánlott levélnek megfelelő értesítési költséget köteles fizetni.

A rendelkezés törlésre került ,helyébe az alábbi rendelkezés került:

Külföldi állampolgár tag, ha FCI jogú szolgáltatást nem vesz igénybe a tagdíjon kívül négy 1000 g-ig terjedő tarifájú levélpostai küldemény átlagárát kötelesek megfizetni.

5.

Asz 9.§ a 2011 február 12.-én hatályos szöveghez képest az alábbi „lponttal egészült ki: Tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának meg valósítását.(Ptk. 62. § (3)d)

6.

Asz 10.§ B. a) pont közgyűlés működése 2011 február 12.-én hatályos szöveg:

A közgyűlést évente egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év február közepéig de mindenképpen az MKSZ közgyűlés előtt össze kell hívni. Össze kell hívni továbbá, ha a tagok 1/3 része a cél megjelölésével kívánja, vagy fegyelmi ügyet kell elbírálni.

A rendelkezés törlésre került ,helyébe az alábbi rendelkezés került:

 

Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer legkésőbb a tárgyévet követő év február közepéig de mindenképpen az MKSZ közgyűlés előtt össze kell hívni A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább 1/3 része az ok és a cél megjelölésével – kéri, továbbá, ha fegyelmi ügyet kell elbírálni. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. Ptk. 63.§ (2)

7.

Asz 10.§ B. d) pont közgyűlés működése 2011 február 12.-én hatályos szöveg:

A tagok szavazóképességét a szavazatszedő bizottság ellenőrzi. (befizetett tagdíj)

Módosítás: A tagok szavazóképességét az elnök ellenőrzi a tagregisztráció alapján.

8.

Asz 10.§ B. h) pont közgyűlés működése 2011 február 12.-én hatályos szöveg: Személyi kérdésekben (tisztségviselők választása, visszahívása, kizárás, másszemélyi ügyek a közgyűlés titkos szavazással és 2/3 többséggel dönt. Egyébkérdésekben nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel dönt a közgyűlés. A tagoktöbbségének kérésére a titkos szavazást bármely kérdésben el kell rendelni.

Módosítás: (kiegészítés) Amennyiben a tisztségviselő az első fordulóban nem kapja meg a 2/3-os többséget, a második fordulóban az 50%+1 fő szavazatot kapott személyt megválasztottnak kell tekinteni. Amennyiben több jelölt van és az első fordulóban egyik sem kapja meg a 2/3-os többséget, akkor a második fordulóban az tekintendő megválasztottnak, aki 50%+1 fő szavazatot kapott. A harmadik fordulóban az tekintendő megválasztottnak aki a legtöbb szavazatot kapta.

9.

Asz 10.§ C) b.pont A közgyűlés hatásköre: 2011 február 12.-én hatályos szöveg:Az egyesület feloszlatása, MKSZ-ből kiválás, MKSZ közgyűlésre küldöttek megválasztása;

Módosítás : Az egyesület feloszlatása törölve. Helyette az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;MKSZ-ből kiválás, MKSZ közgyűlésre küldöttek megválasztása;

10.

Asz: 10.§ C) d pont A közgyűlés hatásköre: 2011 február 12.-én hatályos szöveg: Éves költségvetés,mérleg, terv és tagdíj elfogadása, módosítása;

Módosítás:

Éves eredmény kimutatás, költségvetés tervezet , terv és tagdíj elfogadása, módosítása;

11.

Asz 10.§ C) e.pont A közgyűlés hatásköre: 2011 február 12.-én hatályos szöveg: Tisztségviselők, bizottságok beszámoltatása;

Módosítás: Tisztségviselők, bizottságok beszámoltatása, beszámolók elfogadása.

12.

Asz 11.§ A) elnök 2011 február 12.-én hatályos szöveg kiegészítése:

Utalványozási jogköre az elnöknek az arra a közgyűlés által elfogadott személyekkel van. Egyesületnél, a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges, melyből az egyik a mindenkori elnök, a másikat képviseleti jogkörrel a bankszámla feletti rendelkezés vonatkozásában közgyűlési határozat ruházza fel. A közgyűlés több személyt is feljogosíthat , hogy az elnökkel közösen rendelkezzen a bankszámla felett.

13.

Asz 11.§ E) a vezetőség feladata és működése 2011 február 12.-én hatályos szöveg kiegészítése: Eredeti szöveg: Az egyesület életének szervezése, rendezvények szervezése, tenyésztés, kiképzés szervezése, előadások, tanfolyamok szervezése, közgyűlés előkészítése. A vezetőség köteles egymással rendszeres kapcsolatot tartani és a szükséghez képest ülésezni. A vezetőségi ülés összehívása felöl az elnök dönt.

Kiegészítés: A vezetőség akkor határozatképes ha tagjainak több mint a fele jelen van. az alapszabály ennél magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. A vezetőség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő.(Ptk. 63.§ (6) (7)

14.

Asz 12.§ az egyesület helyi csoportjai a 2011 február 12.-én hatályos szöveg egy mondattal egészül ki: A helyi csoportnak javaslattevő hatásköre van.

15.

Asz 13 .§ az egyesület fajtatagozatai a 2011 február 12.-én hatályos szöveg egy mondattal egészül ki: A tagozatnak javaslattevő hatásköre van.

16.

Asz V. fejezet „A”ÖNKONTROLL AZ EGYESÜLETEN BELÜL FEGYELMI VÉTSÉGEK „k” ponttal egészül ki a 2011 február 12.-én hatályos szöveghez képest.

Tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának meg valósítását.

17.

Asz VI fejezet 2011 február 12.-én hatályos szöveg: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEKAZ EGYESÜLET VAGYONA GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület vagyonát álló, fogyó vagyontárgyak és pénzeszközök képezik. Állandó bevétel a tagdíj és a rendezvények bevételei. Az egyesület nonprofit szervezet. Az egyesület vállalja, hogy évi tagdíja 20%.-át- ami nem lehet kevesebb 5000,-ft.-nál- a Magyar Kutyások Szövetségéhez tagdíj címén a tárgyév végén átutalja. Az egyesület gazdálkodását a hatályos jogszabályok rendezik.

Módosítás: Az egyesület vagyonát álló, fogyó vagyontárgyak és pénzeszközök képezik. Állandó bevétel a tagdíj és a rendezvények bevételei. Az egyesület nonprofit nem közhasznú szervezet. Elsődlegesen gazdasági- vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az egyesület vállalja, hogy évi tagdíja 20%.-át- ami nem lehet kevesebb , mint amennyit az MKSZ közgyűlése megállapít , a Magyar Kutyások Szövetségéhez tagdíj címén az MKSZ szabályzatok szerinti időpontban átutalja.Az egyesület gazdálkodását a hatályos jogszabályok rendezik.

18.

Asz VII fejezet 2011 február 12.-én hatályos szöveg:

Az egyesület az 1989 évi II. tv.20.§.-a aszerint szűnik meg. Vagyonáról az utolsó közgyűlés dönt. Amennyiben bármely okból vagyonáról közgyűlési határozat nem születik azt állatvédelmi célokra kell fordítani.

Módosítás: Az egyesület a Ptk. 64. § (1)szerint szűnik meg. Vagyonáról az utolsó közgyűlés dönt. Amennyiben bármely okból vagyonáról közgyűlési határozat nem születik azt állatvédelmi célokra kell fordítani, konkrétan állatmenhely kaphatja meg és az csak befogadott keverék kutyák ivartalanítására használhatja fel.

19.

Asz VIII fejezet 2011 február 12.-én hatályos szöveg:

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az 1989 évi II. Tv.14-17.§. szerint történik.

Módosítás: AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE Az 2011. évi CLXXV. Törvény szerint történik.

 

B)

A 2012. február 11.-napján a közgyűlés által módosított alapszabályhoz képest 2012. augusztus 11.-én az alapszabály alábbi rendelkezéseit módosította a közgyűlés:

1.

Asz. 4/A§

Az egyesületnek tagjai lehetnek olyan hobbyállat tartók, tenyésztők (pl. afrikai törpesün, tengerimalac, aranyhörcsög stb.) , melynek tartását, tenyésztését , törzskönyvezését jogszabály, nemzetközi szerződés nem tiltja.

A tagok a klub általános szabályai szerint tagozatot hozhatnak létre, a klub tagjai hobbyállatai részére törzskönyvezési tevékenységet folytathat, kiállítást rendezhet, tenyésztési, törzskönyvezési, kiállítási szabályokat alkothat az OTK elnök hozzájárulásával.

A tagozat tagjaira vonatkoznak a klub egyéb szabályozásai, azzal a kivétellel, hogy a Magyar Kutyások Szövetsége közgyűlésén az állatfaj vonatkozásában képviseleti joguk nincs. A hobbyállat tartó-amennyiben nem ebtartó egyben- az MKSZ közgyűlésre a küldöttlétszám megadásába nem számít bele. Ugyanakkor a –kizárólag -csak hobbyállat tagozati tag által fizetett tagdíj után az OTK , az MKSZ felé tagdíjfizetési kötelezettséggel nem rendelkezik. A klub tagja hivatásos kereskedőként nem forgalmazhat hobbyállatot az OTK származási lapjával. És ezzel a dokumentummal nem adhat el hobbyállatot.

Az Asz. egyéb rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a hobbyállat tagozat tagjaira.

A 2012 augusztus 11.-i közgyűlés az Asz 4/A§. rendelkezést törölte.

2.

Asz. 10.§ B a.) pont 2012.02.11.-én hatályos szövege:

Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer legkésőbb a tárgyévet követő év február közepéig de mindenképpen az MKSZ közgyűlés előtt össze kell hívni A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább 1/3 része az ok és a cél megjelölésével – kéri, továbbá, ha fegyelmi ügyet kell elbírálni. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. Ptk. 63.§ (2)

 

A 2012. 02. 11.-i közgyűlés által beiktatott szöveget „ A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. Ptk. 63.§ (2) „ a 2012. 08. 11.-i közgyűlés törölte.

3.

Asz 10.§ B. h. pont közgyűlés működése 2012 február 11.-én hatályos szöveg:

Személyi kérdésekben (tisztségviselők választása, visszahívása, kizárás, másszemélyi ügyek a közgyűlés titkos szavazással és 2/3 többséggel dönt. Egyébkérdésekben nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel dönt a közgyűlés. A tagoktöbbségének kérésére a titkos szavazást bármely kérdésben el kell rendelni.Amennyiben a tisztségviselő az első fordulóban nem kapja meg a 2/3-os többséget, a második fordulóban az 50%+1 fő szavazatot kapott személyt megválasztottnak kell tekinteni. Amennyiben több jelölt van és az első fordulóban egyik sem kapja meg a 2/3-os többséget, akkor a második fordulóban az tekintendő megválasztottnak, aki 50%+1 fő szavazatot kapott. A harmadik fordulóban az tekintendő megválasztottnak aki a legtöbb szavazatot kapta.

 

A 2012. 02. 11.-i közgyűlés által beiktatott szöveget”Amennyiben a tisztségviselő az első fordulóban nem kapja meg a 2/3-os többséget, a második fordulóban az 50%+1 fő szavazatot kapott személyt megválasztottnak kell tekinteni. Amennyiben több jelölt van és az első fordulóban egyik sem kapja meg a 2/3-os többséget, akkor a második fordulóban az tekintendő megválasztottnak, aki 50%+1 fő szavazatot kapott. A harmadik fordulóban az tekintendő megválasztottnak aki a legtöbb szavazatot kapta. „ a 2012 08. 11.-i közgyűlés az alábbi tartalommal módosította:

„Amennyiben több jelölt van és az első fordulóban egyik sem kapja meg a 2/3-os többséget, akkor a második , illetve a harmadik fordulóban az tekintendő megválasztottnak, aki 50%+1 fő szavazatot kapott.”

X. ZÁRADÉK

Felelősségem tudatában igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege helyes, ideértve azt, hogy az a jó (hatályos) alapszabály birtokában készült el, azon az elfogadott módosításokat (és csak azokat) vezettük át, így a szöveg megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján kialakult –hatályos tartalmának.

MELLÉKLET : A 2012-02-11-én megválasztott Horváth Istvánné vezetőségi tag feladatköre a kapcsolattartás a könyvelőcéggel, a könyvelési anyag előkészítése, az OTK könyvelési , kiállítási , tenyészszemle anyagának raktározása, melyet csak az elnök hozzájárulásával, vagy utasítására adhat ki harmadik személyeknek. A raktározott anyagról leltár vezetése. Utalványozási és bankszámla kezelési jogkör az elnökkel közösen. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörű helyettesítése az elnök írásbeli meghatalmazása alapján. Az elnök utasítására egyéb feladatok ellátása a klub törvényes és alapszabályszerű működése érdekében. A klub a felmerült költségeit megtéríteni köteles.

Bp. 2012-08-11 Dr. Pozsonyi Anikó

elnök